Sebészeten!

Bementem újra a sebészeti klinikára ahhoz az orvoshoz akit ajánlott sógornőm ,hogy megkérdezzem tőle is ,hogy nem e lehetne valamit csinálni a sérvemmel.A doki nagyon rendes volt ,megvizsgálta a hasam és mondta ,hogy kéne egy papír az onkológustól ,hogy lehet műteni és az utolsó Ct eredményt is látni szeretné és oda is adtam neki a papírt.Mondta,hogy elég kockázatos a műtét ,de előtte mindenképp szeretne látni egy friss labort és Ct eredményt.Mondta,hogy előbb azt kell megszüntetni ami miatt ott van a hasamban a folyadék.Leült az asszisztensnőhöz és beszélgetett egy doktornővel aki utána míg a doktor úr diktálta a diagnózisom addig odajött és megkérdezte ,hogy mi nem találkoztunk 2007-ben?Én mondtam ,hogy de igen ön műtött akkor.Elkezdtünk beszélgetni a problémámról ,hogy nem e tudom ,hogy kivették e a hashártyát mert most pontosan nem tudom ,hogy az okozhatja vagy annak a hiánya okozhatja a folyadékot a hasamban.Mondtam neki ,hogy minden Ct azt írja hogy az előzőhöz képest kevesebb lett és erre azt mondta ,hogy az jó.Kérdeztem azért ,hogy meddig lehet várni meddig nőhet a hasam ettől a folyadéktól ,erre mondta ,hogy hát határtalan ,mert most műtöttek egy illetőt akiben 13 l folyadék volt.Erre néztem egy nagyot ,de biztos kevesebb megint a folyadék csak hát tört magának utat és azért néz ki így.Nagyon kedves és rendes volt a doki ,egyből műtétről beszélt és nem küldött el hogy nem tud mit csinálni rögtön mint a másik doki.Utána át kellett mennem az onkológiára mert ott kaptam beutalót a Ct-re május 24.-én és a laborra meg a mellkasröntgenre.Az onkológus is kérdezte ,hogy még mindig ugyanazzal a sérvvel küszködök mint amihez kértem a papírt ,hogy műthető vagyok.Május végén ha meglesznek az eredmények akkor megyek vissza a sebészetre és remélem jó híreket mondanak.

Túl a nehezén!!

Már nagyon régen nem írtam,de most már jól vagyok és most leírom röviden tömören az elmúlt időszakban történteket.A kemokat 4 hetente kaptam és hát mint azt mondták is sokan nagyon nehezen viseltem.Minden kemo után 1 hétig legalább hánytam,étvágyam se volt, alig ettem.Csak ugy szaladtak le a kilók. A fulladás miatt délután már nem is mertem enni mert este tuti kihánytam mikor a lefekvéssel próbálkoztam.Egyszer egy pénteki napon úgy befulladtam ,hogy 2-3 órán keresztül csak köhögtem megállás nélkül már hányásig.Ki is hívtuk az ügyeletet és kaptam vízhajtót, az ügyeletes orvos hívta is a mentőket,bevittek a sürgősségi ambulanciára ahol megvizsgáltak(vérvétel,mellkasröntgen...stb.)és bent tartottak éjszakára.Ott a doktornő mondta ,hogy ha reggelre nem leszek jobban akkor kiutal Deszkre a szanatóriumba,de helyrejöttem igaz a fulladás megmaradt de ekkor még nem olyan vészesen.Fokozatosan kezdtem egyre jobban fulladni annak ellenére,hogy ugye megcsapolták a jobb mellkasom.Ekkor azt hittem ,hogy az miatt fulladok ,hogy a hasamban még mindig ott volt a folyadék és az nyomja a tüdőm ahogy mozgok,de nem az volt mint később kiderült.Egyre nehezebben tudtam ,mozogni,már ülni se volt jó ,feküdni egyáltalán nem tudtam és sétálni meg pláne.Be voltam zárva gyakorlatilag a négy fal közé.Az onkológustól kérdeztem ,hogy nem e lehetne csinálni valamit ,mert egyre nehezebben bírom.Átutalt a mellkassebészetre ahol a doktor ekkor azt mondta ,hogy nem tud velem mit csinálni ,mert műtéttel lehetne eltávolítani esetleg a tüdőmben lévő folyadékot vagy ami ott van, de nem ajánlja mert nem bírnám ki a műtét.Meg se nézett csak mondta ,hogy emlékszik hogy már voltam csapolva.Erről adott egy papírt amit Attila felvitt az onkológusnak (mert ekkor már csak régóta csak kerekes székkel tudtam közlekedni) és azt mondta az onkológus ,hogy nem tud mit csinálni és mint utólag elárulta Attila azt is mondta ,hogy örüljünk minden pillanatnak.Tehát lemondott rólam az orvos. Egy szeptemberi hétfői nap tesóméknál voltam babázni és mikor sógornőm hazahozott és a kaputól a szobámig beérve úgy befulladtam (Ekkor már az ágyamtól a fürdőig ami kb 4-5 m nagyon nehezen tudtam elmenni), nagyon sokáig a köhögéstől meg a fulladástól levegőt is alig kaptam. Megijedtünk és másnap reggel bementünk szüleimmel a sürgősségi ambulanciára (már ismerősen fogadnak mert elég sokat voltunk ott) ismét mellkasröntgen ,hasi ultrahang...stb. és a doktornő már mondta is ,hogy kiutal Deszkre a szanatóriumba mert ott tudnak nekem segíteni.Haza se engedtek ,hanem már hívták is a betegszállítót.Míg vártam anyumék hazamentek összepakolni nekem néhány holmit .Mire anyumék kiértek Deszkre addig én már épp a vizsgálóban voltam és kezdték rögtön a csapolást.Ekkor lecsapoltak azt hiszem vagy 2 l-ert(a mellkassebészeten meg nem tudtak velem mit csinálni).Ez keddi nap volt és pénteken megint megcsapoltak ekkor 1 l jött le.Az első éjszakát és a másnapot végig aludtam.Annyira jól eset végre kényelmesen fulladás nélkül aludni amit már rég nem tudtam.Elötte csak néhány órát tudtam aludni úgy ahogy.Hétfőn nézték ultrahanggal és kb 400-500 ml-ert láttak a mellkasomban most a bal oldalon.Ekkor azt mondta a doktornő ,hogy lehet hogy be kellene csövezni a bal oldalamat is(mert a jobbat becsövezték nyáron),de megbeszéli a mellkas sebészettel is.Nem jött vissza a doktornő ,hogy akkor mi lesz.Én nagyon féltem a csövezéstől.Csütörtök reggel a nővérkét kérdeztem meg ,hogy nem e tudja ,hogy döntöttek a doktornőék be leszek csövezve vagy nem.Ő erre azt mondta ,hogy ő úgy tudja hogy be leszek és még ma át is visznek a mellkassebészetre.Kb 9 körül jött is a betegszállító.Túl estem rajta most se volt olyan vészes mint amennyire féltem tőle és le is engedtek összesen 2,5l-ert.(1 hét alatt termelődött újra)4 óránként rá voltam kapcsolva a vákumra.Másnap már a púdert is visszanyomták és a csövet is kivették.Ez kellemetlenebb volt mint maga a behelyezés.Hétfőn kivették a varratokat és kedden már jöhettem is haza.2 hetet töltöttem Deszken a szanatóriumban ,de sikerrel mert segítettek rajtam.Meg is szűnt a fulladásom.Közben az első ott töltött éjszakámon a mellettem fekvő idős hölgy miatt nyitva volt az ablak és meg is fázott a vesém.Nagyon felfáztam.Ekkorra már a sok üléstől és nem mozgástól felfekvéseim lettek és a kemo teljesen tönkre tette a bőrömet.A nyári szúnyogcsípések nem múltank hanem még jobban kisebesedtek.Ezeket még kezelgetni kellett egy darabig,kenegetni és leragasztani mert a ruha egyből lekapta a sebeket és véreztek.Mikor hazaértem apum készített egy párna magasítót ,hogy le tudjak feküdni mert úgy feküdtem a szanatóriumban is ,de kényelmetlen volt és másnap már nem is kellett.Nagyon jó volt ,hogy végre le tudtam feküdni és rendesen végre aludni és kipihenni magam.Egyre jobban tudtam menni is és feküdni is.Kis idővel később már a bal oldalamra is tudtam feküdni ,de eleinte még fájt a csípőm ahogy azon feküdtem mert az izomból is vesztettem a fogyással,mert gyakorlatilag alig mozogtam.Az utolsó kemomat november elején kaptam utána mennem kellett Ct-re november végén.A Ct eredmény szerint el vannak tokosodva a maradék daganatok a hasamban és a folyadék is kevesebb.A tumorkerem emelkedett egy kicsit ,de azt mondta az onkológus ,hogy az nem vészes,lehet azért mert előtte elégé meg voltam fázva.Megbeszélték a prof.-fal ,hogy várunk 2 hónapot és ismét megnézik Ct-vel ,hogy mi a helyzet,mert addig még dolgozik a kemo.Örültem is neki. December közepén már el tudtam menni úgy szórakozni végre ,hogy kocsival elvittek ,meg haza is hoztak a szórakozóhelyről ott pedig tudtam ülni.Szilveszterkor már sikerült táncolni is elég sokat.Január elején már nem kellett egyáltalán a kerekesszék és egyedül busszal tudtam közlekedni. A kemok és a fulladás miatt összesen 45 kg-ot fogytam májustól novemberig,de 10 kg visszajött mire teljesen felerősödtem.Mondhatom ,hogy fix 35 kg-ot adtam le.Ha nem lett volna az eredeti túlsúlyom akkor biztos nem bírtam volna ki a kemot.Karácsony előtt 2 nappal estére begörcsölt a hasam,de másnapra el is múlt,de szenteste napján reggel megint begörcsölt nagyon és nem akart múlni ezért bementünk az ügyeletre.Ott kaptam görcsoldót és mondták ha nem enyhül akkor menjek be az SBO-ra(sürgősségi ambulancia),délig nem is múlt és bementünk.Ott kaptam fájdalomcsillapító infúziót és csináltak ultrahangot,hogy nem e van valami gond,de nem találtak semmit ,mondta is a doktornő hogy valószínű az étel miatt volt amit ettem.Utána nem is volt már gond csak januárban egy barátnőmnél voltam és megkínált rakott karfiollal amibe egy kis káposzta is volt.Ahogy ettem rá kb 2 órára úgy begörcsöltem ahogy még előtte sose ,nagyon rosszul voltam.Gyógyszerrel nagy nehezen elmúlt.Másnap anyummal ahogy beszélgetünk rájöttünk ,hogy valószínűleg a puffasztó ételektől görcsöltem(karácsonykor a káposzta meg előtte kukorica,most meg a karfiol,káposzta).Aznap még ettem levest brokkolival amitől szintén begörcsöltem.Szegény unokatesómra is ráhoztam a frászt mert épp nála voltam manikűrözni.Még rá 2 napra szintén begörcsöltem ,pedig semmi olyat nem ettem ,de valószínű a kukorica keményítő miatt ,de ekkor kihívtuk az ügyeletes dokit aki 1,5 órával később érkezett mire a gyógyszer hatott amit bevettem.Ő említette ,hogy van egy kis sérvem ahogy tapogatta a hasam.Szilveszterkor már észre vettem ,hogy van egy kis dudor a hasamon,de ekkor még arra gondoltam ,hogy a varrat miatt lett olyan a hasam.A háziorvoshoz elmentem és ő azt mondta hogy 2 ujjnyi a sérvem és hogy a sebész ezzel még nem csinál semmit.Ezzel le is tudtam. Februárban jött a szülinapom és nagyon sokan gondoltak rám és felköszöntöttek amit ezúton is szeretnék megköszöni.Csináltunk egy bulit is ami nagyon jól sikerült,jót buliztunk és mindenki jól érezte magát.Megünnepeltük egyben azt is ,hogy vége ennek a nehéz időszaknak és most már újult erővel haladunk előre.Következő héten kellett mennem a Ct-re és ennek az eredménye is nagyon jó volt mert az elmeszesedett daganatok már alig láthatóak és a folyadék is ismét kevesebb lett.A tumorkerem pedig 229-ről 89-re csökkent és az onkológus mosolyogva mondta,hogy nagyon jók az eredmények és ,hogy legközelebb 3 hónap múlva kell mennem ellenőrzésre. Február végén elmentem az Sztk-ban a sebészetre ,hogy nézzék meg azt a bizonyos puklit (sérvet) a hasamon mert ekkora (szilvesztertől február végére)hatalmasra nőtt.Az asszisztens nő is megkérdezte ,hogy állapotos vagyok?...mondtam nem.Bementem és a doki is azzal kezdte hogy állapotos vagyok?..mondtam nem hanem sérvem van...erre ő ,hogy uuuuuhh de ekkora?? Megvizsgált elmondtam neki ,hogy mi történt velem és mondta ,hogy kérjek az onkológustól egy papírt ,hogy onkológiailag minden rendben és elvégezhető a sérvműtét. Másnapra már vittem is neki a papírokat és látta a doki hogy folyadék van a hasamban és mondta ,hogy ez miatt nem ajánlja a műtétet mert amit eddig látott hasűri folyadékkal 80-90%-ának nem gyógyult úgy a sebe meg gennyesedett ami nekem most nem hiányzik,pedig a sérvem ekkor egy női ököl nagyságú és felette egy diónyi is van.Fel írt haskötőt ami most lesz kész 1 hónap után,de az csak arra szolgál ,hogy ne legyen nagyobb és nem szorítja le ,hogy esetleg ne dudorodjon ki annyira.Rá 2 hétre elmentem a sebészeti klinika ambulanciájára ,mert elmondani nem tudom menyire idegesít ez a hatalmas dudor a hasamon.Nem elég ,hogy hatalmas és jobban zavar mint amikor még túlsúlyos voltam meg hát mindenki úgy néz rám mintha állapotos lennék és idősek akarják a buszon átadni a helyet meg ilyenek.Egészen meg lennék elégedve az alakommal ,de most nagyobb a hasam már mint egy 9 hónapos kismamának.Itt a sebészeti klinikán megnézte a doki egyből felküldött ultrahangra.Ott nézte a doktornő és nézte is ,hogy sehol nincs semmi elváltozás ,de a sérvem helyén mozgás van.Kiderült ,hogy a hasamban lévő folyadék tört magának utat és az dudorodik a hasamon.A sérvembe folyadék van azért is feszül ennyire.Visszamentem a dokihoz aki állítólag a prof.-fal megbeszélve úgy határoztak,hogy nem tudnak mit csinálni amíg nem a belem türemkedik ki a sérvkapun és nem okoz különösebb problémát.Azt azért nem mondta volna el ,hogy mit csináljak ,hogy ürüljön ez a folyadék,esetleg vízhajtót adhatott volna ,de semmi és csak fokozatosan nő a sérvem.Most ajánlottak egy orvost itt a sebészeti klinikán,hozzá is el fogok menni és megkérdezem mit lehetne tenni a haskötőn kívül,hogy ne nőjön tovább.Közben szedem a Varga Gábor féle gyógygombát és az üzletben a csajszi nagyon aranyos és kérdezte ,hogy ha lenne egy tv felvétel ,mert ezt csak úgy hirdetik ,hogy betegek akik szedik velük csinálnak riportot hogy milyen betegségük van és hogy most hogy érzik magukat ,hogy szedik a gombát,akkor benne lennék e hogy velem is csináljanak riportot.Én persze igen mondtam ,mert legalább el tudom mondani ,hogy mi történt velem és szüleimmel együtt jobban hiszünk ebben mint más gyógyszerekben,de meg is lett a hatása mert azóta meszesednek a daganataim.Meg is történt a felvétel múlt hét hétfőn és április 11.-én lesz látható az echotv-én 3 héten keresztül minden szerdán.A felvételt majd ide is felrakom ,mert ígérték ,hogy megkapom DVD-én.Már ki merem jelenteni ,hogy túl vagyunk a nehezén és most már tényleg csak jó jöhet és ezen a sérven is túl leszünk.Ezúton szeretném mindenkinek megköszönni aki mellettem volt ,minden barátomnak akik látogattak és tartották bennem a lelket vagy csak aki gondolt rám ebben a nehéz időszakban.Nagyon sokat jelentett,sok erőt kaptam általatok!!!KÖSZÖNÖM!!!!